ACH�T

Ahhoz, hogy ez a mikrokrist�lyosod�s l�trej�jj�n, speci�lis k�r�lm�nyekre van sz�ks�g.
Ach�tokat leggyakrabban �si vulk�ni eredet� k�zetekben tal�lunk, teh�t nagyr�szt e vulkanizmusnak k�sz�nhet� a l�t�k. Amikor egy l�vafoly�s h�lni kezd �s ez�rt �sszeh�z�dik, a belsej�ben azonban gyakran �regek maradnak, melyeket eredetileg pl. g�zbubor�k form�lt. Ezen �regeket azt�n n�ha kit�lti valamilyen oldat, melynek anyaga a l�vafoly�s anyag�b�l sz�rmazik, melyet besziv�rg� v�z oldott ki. Mivel a vulkanikus k�zetek szil�ciumban gazdagok, �gy az oldat egy "szilikag�l" lesz, azaz nagy koncentr�ci�j� szil�cium-dioxidos oldat, melyben term�szetesen szennyez�anyagk�nt m�s elemek is el�fordulnak. A tiszta kalcedon feh�r sz�n� (a mikrokrist�lyok miatt nem �ttetsz�, mint a makrokrist�lyos kvarc), �gy a szennyez�d�smentes ach�t is feh�r kellene legyen, ezt azonban nem nevezhetn�nk ach�tnak. Ugyanis pont a szennyez�d�sek adj�k a l�nyeg�t eme sz�p k�nek! A sz�nek att�l f�ggenek, hogy a keletkez�s hely�n milyen �sv�nyi anyagok domin�ltak. Ach�tnak azt a mikrokrist�lyos kalcedont nevezz�k, amely s�vos mint�zatot mutat. Ahhoz, hogy ez a mikrokrist�lyosod�s l�trej�jj�n, speci�lis k�r�lm�nyekre van sz�ks�g.
Ach�tokat leggyakrabban �si vulk�ni eredet� k�zetekben tal�lunk, teh�t nagyr�szt e vulkanizmusnak k�sz�nhet� a l�t�k. Amikor egy l�vafoly�s h�lni kezd �s ez�rt �sszeh�z�dik, a belsej�ben azonban gyakran �regek maradnak, melyeket eredetileg pl. g�zbubor�k form�lt. Ezen �regeket azt�n n�ha kit�lti valamilyen oldat, melynek anyaga a l�vafoly�s anyag�b�l sz�rmazik, melyet besziv�rg� v�z oldott ki. Mivel a vulkanikus k�zetek szil�ciumban gazdagok, �gy az oldat egy "szilikag�l" lesz, azaz nagy koncentr�ci�j� szil�cium-dioxidos oldat, melyben term�szetesen szennyez�anyagk�nt m�s elemek is el�fordulnak. A tiszta kalcedon feh�r sz�n� (a mikrokrist�lyok miatt nem �ttetsz�, mint a makrokrist�lyos kvarc), �gy a szennyez�d�smentes ach�t is feh�r kellene legyen, ezt azonban nem nevezhetn�nk ach�tnak. Ugyanis pont a szennyez�d�sek adj�k a l�nyeg�t eme sz�p k�nek! A sz�nek att�l f�ggenek, hogy a keletkez�s hely�n milyen �sv�nyi anyagok domin�ltak. Ach�tnak azt a mikrokrist�lyos kalcedont nevezz�k, amely s�vos mint�zatot mutat. Ahhoz, hogy ez a mikrokrist�lyosod�s l�trej�jj�n, speci�lis k�r�lm�nyekre van sz�ks�g.
Ach�tokat leggyakrabban �si vulk�ni eredet� k�zetekben tal�lunk, teh�t nagyr�szt e vulkanizmusnak k�sz�nhet� a l�t�k. Amikor egy l�vafoly�s h�lni kezd �s ez�rt �sszeh�z�dik, a belsej�ben azonban gyakran �regek maradnak, melyeket eredetileg pl. g�zbubor�k form�lt. Ezen �regeket azt�n n�ha kit�lti valamilyen oldat, melynek anyaga a l�vafoly�s anyag�b�l sz�rmazik, melyet besziv�rg� v�z oldott ki. Mivel a vulkanikus k�zetek szil�ciumban gazdagok, �gy az oldat egy "szilikag�l" lesz, azaz nagy koncentr�ci�j� szil�cium-dioxidos oldat, melyben term�szetesen szennyez�anyagk�nt m�s elemek is el�fordulnak. A tiszta kalcedon feh�r sz�n� (a mikrokrist�lyok miatt nem �ttetsz�, mint a makrokrist�lyos kvarc), �gy a szennyez�d�smentes ach�t is feh�r kellene legyen, ezt azonban nem nevezhetn�nk ach�tnak. Ugyanis pont a szennyez�d�sek adj�k a l�nyeg�t eme sz�p k�nek! A sz�nek att�l f�ggenek, hogy a keletkez�s hely�n milyen �sv�nyi anyagok domin�ltak. Ach�tnak azt a mikrokrist�lyos kalcedont nevezz�k, amely s�vos mint�zatot mutat. Ahhoz, hogy ez a mikrokrist�lyosod�s l�trej�jj�n, speci�lis k�r�lm�nyekre van sz�ks�g.
Ach�tokat leggyakrabban �si vulk�ni eredet� k�zetekben tal�lunk, teh�t nagyr�szt e vulkanizmusnak k�sz�nhet� a l�t�k. Amikor egy l�vafoly�s h�lni kezd �s ez�rt �sszeh�z�dik, a belsej�ben azonban gyakran �regek maradnak, melyeket eredetileg pl. g�zbubor�k form�lt. Ezen �regeket azt�n n�ha kit�lti valamilyen oldat, melynek anyaga a l�vafoly�s anyag�b�l sz�rmazik, melyet besziv�rg� v�z oldott ki. Mivel a vulkanikus k�zetek szil�ciumban gazdagok, �gy az oldat egy "szilikag�l" lesz, azaz nagy koncentr�ci�j� szil�cium-dioxidos oldat, melyben term�szetesen szennyez�anyagk�nt m�s elemek is el�fordulnak. A tiszta kalcedon feh�r sz�n� (a mikrokrist�lyok miatt nem �ttetsz�, mint a makrokrist�lyos kvarc), �gy a szennyez�d�smentes ach�t is feh�r kellene legyen, ezt azonban nem nevezhetn�nk ach�tnak. Ugyanis pont a szennyez�d�sek adj�k a l�nyeg�t eme sz�p k�nek! A sz�nek att�l f�ggenek, hogy a keletkez�s hely�n milyen �sv�nyi anyagok domin�ltak. Ach�tnak azt a mikrokrist�lyos kalcedont nevezz�k, amely s�vos mint�zatot mutat. Ahhoz, hogy ez a mikrokrist�lyosod�s l�trej�jj�n, speci�lis k�r�lm�nyekre van sz�ks�g.
Ach�tokat leggyakrabban �si vulk�ni eredet� k�zetekben tal�lunk, teh�t nagyr�szt e vulkanizmusnak k�sz�nhet� a l�t�k. Amikor egy l�vafoly�s h�lni kezd �s ez�rt �sszeh�z�dik, a belsej�ben azonban gyakran �regek maradnak, melyeket eredetileg pl. g�zbubor�k form�lt. Ezen �regeket azt�n n�ha kit�lti valamilyen oldat, melynek anyaga a l�vafoly�s anyag�b�l sz�rmazik, melyet besziv�rg� v�z oldott ki. Mivel a vulkanikus k�zetek szil�ciumban gazdagok, �gy az oldat egy "szilikag�l" lesz, azaz nagy koncentr�ci�j� szil�cium-dioxidos oldat, melyben term�szetesen szennyez�anyagk�nt m�s elemek is el�fordulnak. A tiszta kalcedon feh�r sz�n� (a mikrokrist�lyok miatt nem �ttetsz�, mint a makrokrist�lyos kvarc), �gy a szennyez�d�smentes ach�t is feh�r kellene legyen, ezt azonban nem nevezhetn�nk ach�tnak. Ugyanis pont a szennyez�d�sek adj�k a l�nyeg�t eme sz�p k�nek! A sz�nek att�l f�ggenek, hogy a keletkez�s hely�n milyen �sv�nyi anyagok domin�ltak. Ach�tnak azt a mikrokrist�lyos kalcedont nevezz�k, amely s�vos mint�zatot mutat.

Az ach�thoz hozz�rendelhet�:

Csakra: sz�vcsakra, gy�k�rcsakra, napfonat csakra, szakr�lis csakra, homlokcsakra

Csillagjegy: Bika, Ikrek, R�k, Skorpi�

Elemek: leveg�, f�ld, t�z

Sz�n:

minden sz�nben, t�bbnyire sz�rke, k�kessz�rke, z�ldessz�rke, sz�rk�sfeh�r, barna cs�koz�ssal

Ach�tf�l�k gy�gyhat�sai

Els�sorban a t�d�re hat. F�stm�rgez�s eset�n seg�t, hogy szervezet�nk visszanyerje term�szetes egyens�ly�t. Ha valaki szeretne felhagyni a doh�nyz�ssal, j� haszn�t veheti ennek a k�nek.

Jav�tja a sejtek regener�ci�s k�pess�g�t, �s hat�ssal van a v�rk�pz�sre is. Er�s�ti az ellen�ll� er�t, pozit�v hat�ssal van az idegekre

A h�lyagra �s az epeh�lyagra is hat.

Lelkileg seg�t, hogy k�nnyebben d�l�re jussunk f�lelmeinkkel.

Jav�tja a kitart�k�pess�get, ugyanakkor seg�ti a bels� nyugalmat �s higgadts�got.

Az immunrendszerre gyakorolt pozit�v hat�sa r�v�n ellen�ll�bb� tesz a betegs�gekkel szemben. Fizikai kimer�lts�g eset�n is seg�ts�get jelent.

A bels� szervekre is hat, mint p�ld�ul a m�h, gyomor �s a belek.

A szemre is hat, �gy p�ld�ul fenyeget� retinalev�l�sn�l, retinab�ntalmakn�l, z�ldh�lyogn�l.

Nyugtat �s v�d a negat�v hat�sokkal szemben. �ltal�nos �llapotjav�t�, er�s�t�, amely enyh�t a stressz okozta fejf�j�son.